Mint azt a bevezetõben eml�tett�k, a Bûb�jos Boszork�k st�bja j�rt a legink�bb ut�na annak, hogy mi is az a boszork�nys�g, mik a hagyom�nyai, �s hasonl�k. �gy sokszor felmer�l a szem�lyes haszon k�rd�se, sõt m�g a legfontosabb val�di boszork�nyt�rv�ny, a boszork�ny int�s ("Tedd azt, mit j�nak l�tsz, de ne �rts senkinek!") is konkr�tan megfogalmaz�dik.
    Ugyanakkor egy pillanatig sem szabad elfelejten�nk, hogy a sorozat hollywoodi, �gy n�ha m�g a val�di vall�si vagy m�tikus elemeket is �tford�tj�k, vagy egyszerûen kital�lj�k õket. De ne besz�lj�nk a levegõbe, n�zz�k meg, mik azok a klis�k, amik �t�rj�k a val� �let boszork�nyhagyom�nyait �s mûk�d�seit.

   1. Az elsõ-r�szben-mindent m�dszer

    A l�nyok mindh�rman r�gt�n az elsõ r�szben megszerzik alapvetõ k�pess�geiket: az idõ meg�ll�t�s�t, a t�rgyak mozgat�s�t, a j�võbe l�t�st. Nagyon j� jel, hogy m�s t�v�hõs�kkel ellent�tben a Halliwell-nõv�reknek bele is kell tanulniuk erej�kbe, �s azok k�sõbb v�ltoznak, fejlõdnek. Ugyanakkor a film sorozat volta miatt az �r�k alapvetõen �tugorj�k a val� �let egy fontos mozzanat�t: az idõt.
    Mit is jelent ez? Azt, hogy amit a l�nyok egy-k�t r�sz alatt t�k�letesen megtanulnak (pl. a telekin�zis, hogy az egyik tudom�nyosan is legink�bb elfogadott parajelens�gn�l maradjuk), az a val� �letben alapszinten is eltarthat h�napokig, vagy ak�r �vekig (az ember affinit�s�t�l f�gg). Term�szetesen a l�nyok nem ak�rkik, hiszen a t�rt�net szerint neves boszork�nyok lesz�rmazottai, �gy azzal is hathat�san lehet �rvelni, hogy a v�r�kben van az ilyesmi (ennek jelentõs�g�rõl bõvebben k�sõbb ejt�nk sz�t). Azonban, ha az �tlagember szintj�n n�zz�k a hasonl� erõfejlõd�st, ritka, hogy valaki ennyi idõ alatt ilyen j�l legyen k�pes kontroll�lni az erej�t, m�g egy Halliwell-boszork�ny eset�ben is. Fõleg egy harminc �v k�r�l j�r� embern�l egy teljesen �j tulajdons�gba mindenk�pp bele kell tanulnia az embernek ugyan�gy, ahogy j�rni vagy �szni is meg kell tanulnia. Nem megy egyik percrõl a m�sikra.
    Ha a s�m�k szempontj�b�l n�zz�k a dolgot, ism�t az a szab�ly �rv�nyes�l, hogy az elsõ r�szben egy viszonylag kerek t�rt�netet kell kapnunk, meg kell tapasztalnunk egy norm�lis helyzethez k�pest t�rt�nt maradand� kileng�st (jelen esetben azt, hogy a h�rom l�ny k�pess�geket kap). Ha val�ban �vekig tartana ezeket megtanulniuk, arra legal�bb h�sz r�sz r�menne, �s persze a sorozatnak nem ez a l�nyege - ez�rt is ez a gyors�t�s. Persze ettõl m�g nem lesz re�lisabb.

   2. A m�dszer �jragondol�sa: Paige

    Amikor Paige "a csal�dba ker�l" a negyedik sorozatban, mindj�rt m�s a fel�ll�s. Az elõzõ fejezetben megn�zt�k, mire van sz�ks�g�nk egy sorozat kezdet�n: van egy helyzet�nk, ami v�g�rv�nyesen megv�ltozik. Prue azonban meghal a harmadik sorozat v�g�n, �gy maga a "megv�ltozott helyzet" (a h�rom boszork�nytestv�r �sszeker�l�se), ami h�rom �vig tartott, ker�l vesz�lybe. A negyedik sorozat elsõ r�sz�ben meg kell kapnunk arra a megold�st, hogy hogyan lehet folytatni ezt a t�rt�netet.
    Ugyan�gy, mint a legelsõ r�szben, van egy alaphelyzet�nk, de ezt m�r nem kell magyar�zni, hiszen ismerj�k az elõzm�nyeket. Nem kell bevezetn�nk a szereplõket, nem kell megismern�nk a konfliktusaikat, koncentr�lhatunk mag�ra a t�rt�netre is. �s �gy r�gt�n az negyedik sorozat elsõ r�sz�ben meg is kapjuk a megold�st: van egy negyedik testv�r is, akivel folytat�dhat a Halliwell-boszork�nyok t�rt�nete. A v�ltoz�s teh�t megvan, de j�val lassabb, ugyanis most nem h�rom ember boszork�nny� v�l�s�t kell nyomon k�vetn�nk, hanem csak Paige-�t. �gy sok r�szen kereszt�l l�thatjuk, ahogy Paige megtanul Halliwell-boszork�nynak lenni, hasonl�an azokhoz, akik a val� �letben pr�b�lnak belek�stolni a "boszork�nyl�tbe": ki akarja saj�t�tani a var�zserõket, saj�t c�lra haszn�lja az �rnyak K�nyv�t, �s a t�bbi, vagyis elk�veti mindazokat a hib�kat, csetl�seket-botl�sokat, amiket a "kezdõ" boszork�nyok a legt�bb esetben szint�n el szoktak k�vetni.
    A sorozat e r�szei �gy nem csak Paige-rõl sz�lnak, hanem minden kezdõ boszork�nyr�l, aki egyszerûnek, neadjisten j�t�knak veszi a m�gia haszn�lat�t. Paige minden r�sszel k�zelebb ker�l ahhoz, hogy meg�rtse, mi val�j�ban a boszork�nys�g. Megtanulja, hogy a boszork�nys�g nem j�t�k, hanem felelõss�gteljes munka �s k�ldet�s. Megtanulja, hogy a m�gia nem lehet �nc�l�, hanem csakis a j� v�delm�re �s seg�t�s�re szolg�lhat. V�g�l pedig azt is meg kell tanulnia, hogy a boszork�nyok ereje magasabb c�lra sz�letett, nem mindennapi bajaink orvosol�s�ra �s �nc�l� c�lkitûz�seink el�r�s�re. Paige a n�zõvel egy�tt �rti meg azt b�lcsess�get, hogy meg kell tanulnunk b�nni saj�t m�gi�nkkal, s hogy csak akkor szabad azt haszn�lnunk, ha m�s �t nincsen.

   3. Prue dominanci�ja �s irrealit�sa

    A sorozat elsõ 40-50 r�sz�nek nagyfok� Prue-centrikuss�ga - vagyis hogy a cselekm�ny a legidõsebb testv�r k�r�l forog - a m�gia ter�n is �rv�nyes�l. Prue az ugyanis, aki legelõsz�r �s leghat�konyabban haszn�lja k�pess�geit, m�r a legelsõ r�sztõl. �gy az õ szerepe is lesz a legkev�sb� val�s�ghû. Phoebe k�pess�ge ezzel szemben j�val re�lisabb: l�tom�sait csak mi, a n�zõk l�tjuk teljes m�rt�kben, Phoebe, fõleg �jdons�lt boszork�ny �llapot�ban gyakran �tk�zik neh�zs�gekbe azzal kapcsolatban, hogy voltak�ppen mi is az, amit l�tott. Hasonl� ebbõl a szempontb�l az �tlagemberhez, aki �lmodik: kezdetben csak apr� r�szletekre, mozzanatokra, sugallatokra eml�kszik, de ahogy fejlesztji a k�pzelõerej�t, vagy gyakorolja az �lmokra val� eml�kez�s egy-egy k�pess�g�t, egyre r�szletesebben �s hosszabban lesz k�pes eml�kezni �lmaikra. Ugyan�gy Phoebe, aki idõ eltelt�vel egyre hosszabban �s r�szletesebben jegyzi meg l�tom�sait.

   4. A gyorstalpal�-klis� vesz�lye

    Mivel rengeteg filmben, sorozatban �s reg�nyben haszn�lt�k fel ezt a klis�t a k�l�nb�zõ filmesek �s �r�k az elm�lt �vtizedekben, az a k�ztudatba is val�s�gk�nt ment �t (ennyit arr�l, hogy a t�v� nem befoly�sol). S�va ujjain sem lehet megsz�molni, h�ny olyan tanfolyam van, mely k�nnyû, gyors, de m�ly �s mindenhat� tud�st �g�r annak, akinek van f�l�s t�z-h�szezer forint megtakar�tott zsebp�nze. A val�di tud�st k�n�l�kat �ltal�ban onnan lehet megismerni, hogy nem k�n�lnak gyors megvil�gosod�st sok p�nz�rt, �s nem rekl�mozz�k magukat hatalmas neonl�mp�kkal.
    A sokat gyorsan-elv eg�sz felgyorsult nyugati vil�gunkra r�nyomta a b�lyeg�t, �s a t�v�ben is t�l sokat l�tjuk ahhoz, hogy mindenre �rv�nyesre gondoljuk. A tanuls�g teh�t, hogy ny�lt szemmel kell j�rnunk �s odafigyeln�nk, ki mit k�n�l - �ltal�nos- �s k�z�piskol�ba is �sszesen tizenk�t �vet j�runk �s nem k�t hetet, �s nem v�letlen�l. A magas szintû tud�s sosem j�het t�lc�n, �s semmik�pp sem gyorsan elsaj�t�that�. �gy, ahogy az iskolai tant�rgyak, az õsi rendszerek (t�bbek k�z�tt a boszork�nys�g) meg�rt�s�hez is mindenkinek megfelelõ idõre van sz�ks�ge.