1. A s�ma- �s klis�rendszer, avagy: "Adjuk el!"

    Az alapkoncepci� probl�m�i egyetlen fõ okra vezethetõek vissza: egy sorozat csak akkor k�sz�lhet el, ha van r� p�nz, ahhoz pedig producerek kellenek. Egy producer �ltal�ban nem csak akkor t�mogat(hat) valamit, ha l�t benne fant�zi�t, hanem akkor �s csak akkor, ha biztosan tudhat�, hogy az profitot termel, vagyis bev�telt hoz a konyh�ra, vagyis megt�r�l a producer �s a t�mogat�k befektetett p�nze.
    Ez pedig �gy �rhetõ el, ha a sorozat tartalmazza azokat a mûfajra jellemzõ elemeket, melyek m�r kipr�b�ltan n�pszerûek, ezzel biztosan szereznek maguknak k�z�ns�get, vagyis n�zetts�get, vagyis rekl�midõt^*, v�gsõ soron pedig bev�telt. Ez pedig a j�l bev�lt hollywoodi klis�-, vagyis filmes s�ma-rendszer alkalmaz�s�val �rhetõ el. Ez persze el�g leegyszerûs�tett modell, de nagyj�b�l �gy mûk�dik.
    A s�marendszer minden mûfajra tartalmaz alapvetõ "szab�lyokat", sorozatok eset�ben pedig ezek n�ha olyan erõsnek tûnnek, hogy irre�liss� teszik a t�rt�n�sek sebess�g�t. Egy sorozat elsõ r�sz�ben ugyanis meg kell ismern�nk egy alaphelyzetet (ami itt az, hogy k�t testv�r egy h�zban �li �let�t), illetve annak megv�ltoz�s�t (vagyis, hogy a harmadik testv�r �rkez�s�vel �s a boszork�nyerõk megjelen�s�vel felborul ez a helyzet). Emellett meg kell tudnunk a lehetõ legt�bbet a fõszereplõinkrõl, azok viszonyrendszer�rõl, a sorozat l�nyeg�rõl, meg hogy mire sz�m�thatunk a tov�bbiakban. Persze akadhatnak s�t�t foltok a j�võre n�zve, lehetnek olyan dolgok, amiket m�g nem tudunk vagy nem �rt�nk biztosan, de az ilyen elemek sz�ma mindenk�ppen minim�lis kell, hogy legyen.

   * A rekl�midõ az�rt a legfontosabb t�nyezõ, mert minden kereskedelmi t�v�t a rekl�mok, vagyis a befektetõ c�gek tartanak el. Ha sokan n�znek egy bizonyos mûsort, akkor az adott hirdetõ sz�vesebben teszi a mûsor sz�net�be rekl�mj�t, mert akkor tudja, hogy azt sokan fogj�k l�tni, �s ettõl t�bben is fogj�k megvenni a term�k�t. Persze a t�v�csatorn�k is d�rzs�ltek: a nagy n�zetts�gû mûsorok elõtt, ut�n �s k�zben sokkal dr�g�bb egy ilyen "rekl�mhely", mint egy kev�sb� n�zett mûsorn�l. P�ld�ul a h�rad� elõttre rekl�mhelyet venni sokkal t�bbe ker�l, mint egy �jszakai mûsor elõtti rekl�m, egyszerûen az�rt, mert a h�rad�t rengetegen n�zik, az �jszakai mûsort meg val�sz�nûleg j�val kevesebben.

   
    2. A klis�k �s okaik

    De n�zz�k meg, mit jelent mindez a gyakorlatban. A Bûb�jos boszork�k legelsõ r�sz�ben nem csak azt tudjuk meg, hogy a h�rom l�ny val�j�ban boszork�ny �s ezzel meg kell birk�zniuk, hanem a p�rbesz�deken kereszt�l megismer�nk konfliktusokat, �gy Phoebe �s Prue vagy Andy �s Prue kapcsolat�t. A "konfliktus" sz� itt persze nem szemben�ll�st vagy erõs �sszetûz�st jelent, hanem megoldand� viszonyt, ami a Prue-Phoebe kapcsolat eset�ben a jellemek k�l�nbs�ge, az Andy-Prue p�ros eset�ben pedig a boszork�nytitok elh�z�d� probl�m�ja.

    Az elõzõ bekezd�sbõl l�tszik az elsõ r�szek egy m�sik jellemzõje: b�r h�rom fõszereplõnk is van, a t�rt�net Prue figur�j�ra van kihegyezve. Neki vannak csak hosszabb, m�lyebb konfliktusai (az elõbb eml�tett m�don Phoebe-vel �s Andyvel), valamint legidõsebb testv�rk�nt a probl�m�kat (mag�n�letieket �s m�gikusakat egyar�nt) õ oldja meg.
    Ez k�t dolognak tudhat� be. Az egyik, hogy Shannen Doherty volt az egyetlen felkapott, h�res �s ismert sz�n�sz a l�nyok k�z�l a sorozat elej�n (fõleg a Beverly Hills 90210 r�v�n), Holly Marie Combs �s Alyssa Milano nagyobb n�pszerûs�gre csak mag�ban a sorozatban tettek szert. Nem is csoda, hogy õk az elsõ sorozatban csak egy r�sz alatt megoldhat� probl�m�kat kapnak, vagyis olyanokat, amikrõl az egyes r�szek elej�n szerz�nk tudom�st (pl. Phoebe nem tud munk�t szerezni), �s amikre a r�sz v�g�re megold�st tal�lnak (ami ebben az esetben az, hogy Phoebe r�j�n, tanulnia kell m�g, hogy j� munk�t szerezhessen a k�sõbbiekben).
    K�sõbb is jellemzõ lesz az a feloszt�s, hogy a h�rom l�ny k�z�l egy ker�l elõt�rbe: A m�sodik sorozat fõvonala Piperre koncentr�l (a szerelmi �võd�ssel Dan �s Leo k�zt), a negyedik pedig Phoebe �s Cole kapcsolat�ra helyezi a hangs�lyt, b�r ez ut�bbi sz�l j�csk�n belefon�dik a fõ m�gikus t�rt�netbe is. A harmadik �s az �t�dik sorozat a legkiegyens�lyozottabb annak ellen�re, hogy az �t�dikben nagy hangs�lyt kap Piper �s Leo gyermek�ld�sa (a hatodik sorozatban pedig minden felborulni l�tszik, de errõl egy k�sõbbi fejezetben). Az alkalmazott s�ma itt az, hogy csak egyetlen, t�bb r�szen �t�velõ sz�l lehet egy sorozatban, k�l�nben a n�zõ elveszti a fonalat. Ez�rt l�tjuk azt p�ld�ul, visszat�rve az elsõ sorozatra, hogy Piper �s Phoebe egy-egy probl�m�ja a r�sz elej�n mer�l fel, a v�g�re pedig megold�dik �s lez�rul.

    �jabb klis� a "tanuls�g-mot�vum": minden r�szben valaki el�g hangs�lyosan kimondja, ak�r csak egyetlen mondatban is, hogy "igen, �n ezt �s ezt tanultam ebbõl" vagy "r�j�ttem, hogy ez �s ez a probl�m�m megold�sa". Ez mindig a r�sz v�g�n, a m�gikus sz�l nyugv�pontja ut�n, �ltal�ban a h�rom testv�r k�z�s besz�lget�sein�l t�rt�nik meg, �s az is el�g nagy (�s felett�bb vicces) klis�, hogy mielõtt valaki kimondja a "tanuls�g-mondatot", mindig s�hajt egyet. Szerencs�re ez a s�ma a k�sõbbi sorozatokban enyh�l, de sajnos megmarad.
    N�ha m�g r� is j�tszanak a s�m�ra, betudva ezt a Charmed-vil�g rendes mûk�d�s�nek. A l�nyok ugyanis egy idõ ut�n "megszokj�k" a tanuls�gok sz�ks�gess�g�t, �s amikor be�ll egy-egy furcsa helyzet (pl. a Siren Song c. r�szben, mikor Piper sz�letendõ bab�ja kicser�li Leo �s Piper var�zserej�t), eml�keztetik is egym�st: "tudj�tok, hogy majd csak akkor lesz rendben megint minden, ha megtanulj�tok a leck�teket!"

   3. �sszefoglalva...

    Ha mindezeket a s�m�kat �s klis�ket felhaszn�ltuk (�s kell is, ha eladhat� sorozatot akarunk kiadni a kez�nkbõl), oly m�don kell �sszeraknunk �s t�lalnunk azokat, hogy minden �tlagn�zõ sz�m�ra k�vethetõek legyenek, �s emellett m�g ne tûnj�n el a sorozat �lvezhetõs�ge. A sok sablon az oka annak, hogy a Charmed igazi, val�ban saj�t arc�t csak a harmadik-negyedik sorozatra �ri el, hiszen ekkor m�r egy�ni von�sai is kipr�b�ltak �s el�g n�pszerûek ahhoz, hogy minim�lisra reduk�lj�k, vagy jobb esetben teljesen elhagyj�k a sablonok egy r�sz�t.