Shirow Masamune

A manga rajong�inak nem kell bemutatni Masamune Shirow-t. Kiadott munk�i k�z�tt olyan legend�s alkot�sok szerepelnek mint Black Magic, Appleseed, Dominion, Ghost in the Shell, Orion, Neurohard...
A Proteus Studio-nak k�sz�nhetõen szinte minden munk�ja megjelent angolul, s jelenleg beszerezhetõ a Dark Horse-n�l.

Dark Horse: Milyen h�tt�rbõl t�pl�lkozol?
Masamune Shirow: Egyr�szt mivel 1961-ben sz�lettem, a jap�n sz�nest�v�-gener�ci� tagja vagyok, akkor jelent meg �s terjedt el, mikor m�g gyerek voltam. M�sr�szt Kobe, ahol lakom, egy keskeny, hossz� v�ros a hegyek �s a tenger k�z�tt, az Osak�b�l kiny�l� ipari �vezet szomsz�ds�g�ban. Kobe a legnagyobb kik�tõv�ros Yokohama ut�n, a t�rt�nelem sor�n pedig v�gig a nyugati kult�ra kik�tõje. Jap�nban Kob�t t�ristav�rosk�nt ismerik. Mikor az Appleseed-et �rtam, alig p�r m�ternyire laktam a tengertõl, a Ghost in the Shell-re viszont m�r vagy kilenc kilom�ternyire voltam tõle egy hegyi v�rosban. Most is ott lakom.
DH: Mivel foglalkozt�l mielõtt hivat�sos mûv�sz lett�l?
MS: Az �ltal�nos iskol�ban mindennemû tudatoss�g n�lk�l festegettem v�zfest�kkel. Csak a sz�rakoz�s kedv��rt sokszor kij�rtam a hegyekbe vagy a partra festeni, �s mindenf�le illusztr�lt szakk�nyvet vittem magammal amit nem is igaz�n �rtettem. A k�z�piskol�ban azt�n nem sokat rajzoltam, ink�bb a sportnak (judo) szenteltem magam. De mivel tov�bbra is mûv�szetrajong� maradtam, az Osakai Mûv�szeti Egyetemre iratkoztam be, �s olajfest�szetet tanultam. Egy ottani bar�tom, nagy manga rajong� m�r publik�lt. �gy t�rt�nhet hogy olyasvalaki -mint �n- aki sosem v�s�rolt manga �js�got, egyszercsak elkezdi rajzolni õket.
Tal�n �ppen ez�rt van kev�s manga "klis�" a munk�imban. Emiatt p�ran kedvesen "egyedinek" nevezik õket, de sokak szerint �retlen �s nehezen �rthetõ, hi�nyoznak belõle az alapvetõ, fontos dolgok, amikkel eladhat�bbak lenn�nek. Mindenesetre k�t �vnyi munka ut�n ki tudtam adni a Black Magic-et egy mag�nkiad� csoporton kereszt�l, melynek �n is tagja voltam. A Black Magic-re felfigyelt Harumichi Aoki, egy kis osakai kiad�c�g, a Seishinsa eln�ke, �s felk�rt hogy az õ c�g�n�l kezdjem a hivatalos p�ly�mat. Ez volt az elsõ kapcsolatom az igazi manga vil�ggal. Mivel az egyetem elv�gz�s�ig a fest�szetre akartam koncentr�lni, megk�rtem Mr. Aoki-t hogy v�rjon. Azt�n 1985-ben, az iskola befejezt�vel megrajzoltam az Appleseed-et a Seihinsa-nak, �s megt�rt�nt a hivatalos deb�t�l�som. M�sokkal ellent�tben a karrierem sor�n sosem voltam egy ismert mûv�sz asszisztense, �s sosem kellett ismeretlen senkik�nt h�zalnom az alkot�saimmal. Mindig szerettem rajzolni, t�rt�neteket kiatal�lni �s dolgokat megtervezni, �s tudtam hogy olyan hivat�st akarok ahol mindezeket egyszerre csin�lhatom, de eltartott egy ideig amig r�j�ttem hogy v�g�l is ez egy k�preg�nymûv�sz munk�ja.
Az Appleseed kiad�s�vak egyidõben fõiskolai tan�r lettem. �t �vig tan�tottam, de k�zben r�j�ttem hogy az iskola mind�ssze annyit k�vetel a tan�rt�l hogy az inform�ci�t �tadja, ezt pedig sokkal jobban, �s k�zvetlenebb�l tudom megtenni manga-mûv�szk�nt, �gyhogy most sz�neteltetem a tan�t�st. A tan�t�s abbahagy�s�val egyidõben kezdtem a Ghost in the Shell-t �s az Orion-t, amelyek m�ig is tartanak. A kezdetektõl sokan t�mogattak, �s nagyon j�l j�ttek �sze a dolgaim, �gy roppant szerencs�snek �rzem magam. rettenetesen h�l�s vagyok mindenkinek a Proteus Studio-n�l �s a Dark Horse-n�l hogy lehets�gess� tett�k az amerikai rajong�imnak hogy elolvashass�k a mûveimet.
DH: Mik voltak a p�ldak�peid? Milyen alkot�sok hatottak r�d a legink�bb?
MS: Nem a mang�k, ink�bb a rajzfilmek �s TV dr�m�k (fõleg amerikai �s angol) hatottak r�m. A Gundam az egyik ami eszembe jut a rajzfilmek k�z�l. Persze szerintem a mûveim eredetiek, de az �tletek mindig valamilyen m�ltb�li �lm�nybõl, eml�kbõl t�pl�lkoznak. Lehet hogy �tleteket gyûjt�k, feldolgozom õket hogy v�g�l valami �jjal l�pjek elõ, de alig hiszem hogy b�rki is k�pes lenne valami teljesen �jat �s egyedit alkotni. A nõk �s a mech�k kombin�l�sa, ahogy �n is teszem, m�r r�gen l�tezõ �tlet, szint�gy a sz�m�t�g�pagyak vagy a K�l�nleges Alakulatok. De ez olyan mint a fõz�s. Az alapanyagok hasonl�ak, �s az �sszekever�s�k m�dja �s az alkot� sz�nd�ka adja a k�l�nb�zõ �zeket. Ebben az �rtelemben ha a fõz�s eredm�nye lehet eredeti akkor az �n munk�m is. �n mindig �gy rajzolok ahogy nekem igaznak tûnik.
DH: Van olyan k�lfõldi mûv�sz akinek kedveled az alkot�sait?
MS: Sajnos nagyon kev�s nem-jap�n k�preg�nyt �rulnak jap�nban �s �gy nagyon neh�z megismerni a k�lfõldi mûv�szeket. Legnagyobb �r�m�mre mostan�ban be tudtam szerezni a DC Arkham Asylum-j�t �s Moebius Made in L.A.-j�t, de csak h�rom epiz�dot tudtam megn�zni Max Cobane Collin Millard-j�b�l amit a Kodansha egyik magazinja sorozatban k�z�l. Egyszer ha lesz idõm, elutazom �s v�gigkutatom Eur�pa k�nyvesboltjait k�preg�nyek ut�n.
DH: Gondolt�l valaha arra hogy m�s �r� munk�j�t megrajzold?
MS: Jobban szeretek egyed�l dolgozni. Szeretem kiatal�lni a t�rt�neteket (m�g ha nem is olyan j�k...). A saj�t tapasztalatom szerint az �r�k t�l k�nnyen hajlamosak "egy fiatal l�ny aki olyan sz�p hogy elsõ l�t�sra beleszeretnek" vagy "hõs aki hadseregeket gyõz le" t�rt�neteket �rni �s mint az a szem�ly akinek a k�peket kell rajzolnia meg kell hogy mondjam nem igaz�n �rdekel az ilyesmiben val� r�szv�tel. Persze minden az �r�n m�lik.
DH: Hogyan l�tod a manga �s a rajzfilm (anime) kapcsolat�t?
MS: Szerintem a manga �zleti sikere megk�nny�ti az anim�ci�s filmek forgalmaz�s�t. De t�l sokan gondolj�k hogy el�g f�lig j� munk�t v�gezni egy sikeres manga megfilmes�t�s�n�l. Ezzel nem �rtek egyet. Szerintem az anim�ci�t �gy kell elk�sz�teni hogy az egyedi legyen �s kihaszn�lja az anim�ci� lehetõs�geit. Ahhoz hogy az anim�ci� val�ban k�l�nleges �s egyedi m�dium legyen, saj�t �tleteket kell kidolgoznia, vagy ha mang�t dolgoznak fel, akkor szerintem jobb ha �t�rj�k a t�rt�netet a filmre. Ezenk�v�l sz�mos olyan manga l�tezik amit t�nyleg nagyon j� olvasni, de nem felt�tlen�l felel meg a film k�vetelm�nyeinek a st�lusa, vagy a t�rt�net hossza. Ahelyett hogy az "anim�ci�s mang�t" er�ltetn�k, jobb lenne ha mindk�t oldal k�l�n utakon j�rna, �s �gy vizsg�ln�k mi a j� �s rossz, hol lehet m�g fejlõdni.
DH: Meliket tal�lod a legjobban siker�lt munk�dnak?
MS: Mindegyik�kre �gy gondolok mint a gyermekeimre, �s mind egyform�n kedves a sz�momra, sz�val nem tudom megmondani melyik a legjobb. De tal�n mindent �sszevetve az Appleseed siker�lt a legjobban.
DH: Mivel t�lt�d a szabadidõdet?
MS: P�kokat f�nyk�pezek �s pap�rmas� figur�kat k�sz�tek (sajnos mostan�ban nem igaz�n csin�ltam). Mivel mindig szerettem rajzolni, neh�z sz�momra k�l�nv�lasztani a munk�t a sz�rakoz�st�l.
DH: A szines munk�id k�z�l n�h�ny el�g k�l�nleges. Hogy �red el ezeket a hat�sokat?
MS: A v�lasz grafikai szakmai szaksz�veg volt, amihez �n sajnos nem �rtek, �gy m�g k�r�lbel�l sem tudtam leford�tani. Ha valaki tud nekem seg�teni ebben, �rjon! - Meglivorn
DH: Van munkat�rsad?
MS: Nincs asszisztensem vagy produkci�s csapatom. M�g ha akarn�k is, Kobe k�rny�k�n, Tokioval ellent�tben nem t�l sok ilyen ember van. B�r az �zleti �gyekre mint a sz�ml�k, jogok, �zleti t�rgyal�sok alap�tottam egy c�get. Ez lehetõv� teszi hogy az �zleti �gyeket a c�gre hagyjam �s a kreat�v munk�ra koncentr�ljak. Am�g a k�preg�nyekrõl van sz�, egyszerûbb egyed�l dolgoznom.
DH: Mennyit keres jap�nban egy manga-mûv�sz?
MS: A manga elismert kreat�v m�dium jap�nban, �s k�l�nb�zõ fizet�sek vannak. hatalmas k�l�nbs�g van a legjobban �s legrosszabbul fizetett mana-mûv�sz k�z�tt. (B�r Jap�n gazdas�gi nagyhatalom, a p�nz a c�gekn�l van, nem a lakoss�g zseb�ben. Jap�n egy b�k�s �s kellemes hely, az igaz, de egy h�z �ra 20-30 szorosa egy �tlagos feh�rgall�ros alkalmazott �ves b�r�nek [a ford�t� megjegyz�se: Csak? Szerencs�s n�pek :Þ].) Egy pletyka szerint (az igazs�g�t nem garant�lhatom) a legjobban fizetett manga-mûv�sz �ves keresete 3 milli� doll�r (lehet hogy ennek fel�t elviszi az ad�, de m�g akkor is 70 szerese az �tlagkeresetnek!), a legalacsonyabb fizet�sû� 500 doll�r (amibõl k�ts�gtelen�l neh�z meg�lni). Egy oldalank�tni 100 doll�ros �tlaggal egy negyvenoldalas sorozat egy havilapn�l, 36 000 doll�r k�r�l hoz �vente, majdnem annyit amennyit egy �tlagos b�rmunk�s keres. �s ha a mûv�sz megrajzol 200-300 oldalt, kiadhat egy k�tetet, �s �lvezheti a jogd�jakat majdnem v�g n�lk�l, amig csak a kiadv�nyt veszik. A nagyobb kiad�k 20-30 oldalt k�vetelnek hetente, oldalank�nt 100 doll�r�rt. A mûv�sz szint�n kap 500-5000 doll�rt egy illusztr�ci� felhaszn�l�si jog��rt, pl vide�j�t�k bor�t�j�ra. Sz�val egy tehets�ges mûv�sz n�mi szerencs�vel (a k�z�ns�gnek tetszik vagy nem) hat�rozottan jobban keres mint egy c�galkalmazott. Persze a dolgok nem mindig alakulnak �gy ahogy szeretn�d, ez�rt manga-mûv�sznek lenni komoly kûzdelem, ami a szerencsej�t�k sok ismertetõj�t mag�n viseli.
V�g�l pedig komoly kiad�s az asszisztensek alkalmaz�sa, akik sz�ks�gesek lehetnek egy kiad� k�vetelm�nyeinek kiel�g�t�s�hez. J�l kell dolgoznod hogy �zletileg sikeres legy�l, de csak j� munk�val sikeresnek lenni szerencsej�t�k.
A Ghost in the Shell-t �tlagosan negyvenoldalas fejezetekben �rtam, �s �ltal�ban negyven napot vett el egy fejezet megrajzol�sa. De a munk�ra jut� idõm valamint a munk�m hat�konys�ga nem egyenletes, �s nem mindig tudok egy oldalt megcsin�lni egy nap alatt. Val�di harc hogy k�sz legyek "lapz�rt�ra".